Négyévszakos abroncsok élettartam vizsgálata, avagy tényleg ajánlott lecserélni az abroncsokat profilmélységük felénél?

Valóban tanácsos lecserélni a gumiabroncsokat mikor elérik profilmélységük felét? Számottevően változnak a tulajdonságaik a barázdamélység csökkenésével? Az AutoBild magazin élettartam tesztjéből mindez kiderül!

“Micsoda pazarlás!” Olvashatjuk a felkiáltást beszámolójuk elején. A nagy abroncsgyártók ugyanis azt javasolják, hogy a gumiabroncsokat minden esetben érdemes lecserélni, ha azok már elérték profilmélységük 50%-át. Az AutoBild szerint azonban ez olyan pocsékolásnak tűnik, mintha megvennék egy almát és csak a felét fogyasztanánk el, a másik felét viszont kidobnánk. Így hát utánajártak, hogy tényleg célszerű-e betartani a gyártók tanácsát a 4mm alatti profilmélységgel kapcsolatban, vagy csupán üzleti fogásról van szó. (Megjegyezzük, hogy a törvényi minimum előírás 1.6mm.)

A végeredmény majdnem egybehangzó: a gyártók műszaki specialistáinak 95%-a nem ajánlja 50%-os állapotnál az abroncsok további használatát. Egyetlen ellentétes vélekedés érkezett a Michelin németországi teszt és technikai részlegvezetőjétől, Thomas Obernessertől. “Mindegyik abroncsunk problémamentesen használható a törvényben előírt 1.6mm-es kopáshatárig.” Thomas Obernesser hangsúlyozta a piacon egyedülálló Long Lasting Performance kialakítást, ami egyfajta tartós teljesítményleadást garantál a köpeny teljes élettartamára. A Michelin azon az állásponton van tehát, hogy vásárlóik használják fel abroncsaikat az utolsó milliméterig, mert biztonságosak, magas a futásteljesítményük és ráadásul környezettudatosak is.

Az AutoBild magazin olthatatlan vágyat érzett az állítás valóságtartalmának kiderítésére, mi a BHPguminál pedig arra, hogy megosszuk a feltárt eredményeket.

A Michelin négyévszakos gumiabroncsa mellé felsorakoztatták az összes neves konkurens gyártót, akik 4mm-es kopáshatárig javasolják köpenyeik használatát. (Néhány EU-s tagországban 3mm-ben határozzák meg a törvényi minimumot.)

Az AutoBild magazin a szektorban úttörőként állt neki az egyedi tesztsorozatnak, az új, 4 és 2 mm-es barázdamélységgel rendelkező abroncs-erőpróbának. A négyévszakos mintázatot azért találták megfelelő alanynak a kísérlethez, mert szerintük ezek a “mindenes” változatok szemléltetik a legjobban az eltérő időjárási körülmények közötti képességeket. Először új állapotukban tesztelték a szóban forgó gumiabroncsokat, majd egy speciális koptatógép segítségével a kívánt (2mm-es) mélységig használták el a futót. A kívánt kopottsági szint elérése után 1000km-t tettek meg aszfalton, hogy azok futófelülete kellőképpen tudjon regenerálódni, mert így vált csak igazán valósághűvé az elhasználódott felszín.

A tesztet pontosan úgy hajtották végre, mint a hagyományos változatoknál, csak mindig más profilmélységgel. Tesztelőiknek 11 közúti menetvizsgálati szimulációs próbát kellett végrehajtani mind a 24 gumiabronccsal (6 négyévszakos, 1nyári, 1téli viszonyítási alapnak), és az összeset három eltérő kopottsági állapotban vizsgálták.

A következőekben az adott tesztpontokat foglaltuk össze:

Vizsgált gyártók:

• Goodyear Vector 4Seasons Gen-2 88T,
• Hankook Kinergy 4S 88T
• Michelin CrossClimate+ 92V
• Nokian Weatherproof 88T
• Pirelli Cinturato All Season 88H
• Vredestein Quatrac 5 88T
• Valamint egy noname nyári és téli gyártó.

I. Hóban:

• Vonóerő: (átlagos húzóerő newtonméterben): Megdöbbentő, hogy milyen sok vonóerőt veszítettek használtan a Vredestein és Pirelli abroncsai. Igazán egyenletes teljesítményt a Nokian és a Michelin nyújtottak. A profilmélység csökkenésével a vonóerő egyre rosszabbá válik, melynek mértéke 10-38%.
• Szlalom: (maximális harántgyorsulás m/s2-ben): Újként a Michelin a mezőny végéről indul, de a kopással arányosan szinte nem is veszít képességeiből, így a futásteljesítmény előrehaladtával közel újszerűek az adottságai. A szlalom képességcsökkenésének mértéke a barázdamélység csökkenésével 5-28%.
• Fékezés: (fékút 50km/h-ról) Ennél a tesztállomásnál is a kopott Pirelli és Vredestein állnak az utolsó helyen, bár a nyári gumiabroncsnál még így is jobb teljesítményt nyújtottak. A profilmélység csökkenésével fordított arányosságban nő a fékút, melynek mértéke 15-37%.
• Vezethetőség: A téli abroncs teljesítményével összevetve a négyévszakosok abszolút versenyben van, sőt! 2mm-es profilmélység esetén azonban csak a Michelin garantál megfelelő stabilitást. A vezethetőség a profilmélység csökkenése következtében ennyivel romlik: 3-16%.

II. Vizes úton:

• Aquaplanning: (felúszási sebesség km/h-ban): 8mm-es vízágyon már mindegyik új abroncs felúszik. Használtan a Michelin köpenye is veszít a tulajdonságaiból. Az aquaplanning csökkenés mértéke a barázdamélység csökkenésével 19-31%.
• Körpálya: (köridő másodpercben): A kopottság fokozásával a Nokian abroncsának teljesítménye erősen romlik. A leginkább változatlan teljesítményt a Goodyear Vector 4S biztosítja. A körpályán a köridő csökkenése 1-14% százalék a kopás függvényében.
• Fékezés: (fékút 80km/h-ról, méterben): Az AutoBild magazin alapigazságnak könyveli el, hogy szolidabb profilmélység esetén megnő a nedves fékút. Jelentős eredmény, hogy a 2mm-es Michelin jobban fékez, mint a legtöbb konkurense 4mm-es állapotban. A vizes fékút hossznövekedés mértéke 11-20% a profilmélység csökkenés hatására.
• Vezethetőség: Újként a Nokian és a Vredestein négyévszakosai is biztosan fogják az aszfaltot, viszont 2mm-es profilmélységnél már lényegesen veszítenek biztonsági szintjükből. A vezethetőség romlásának mértéke a profilvesztés fényében 6-11%.

III. Szárazon:

• Vezethetőség: a száraz vezethetőségi pályán a kevesebb bizonyul többnek, már ami a profilmélységet illeti. A csökkenő barázdamélység oldalirányú terhelés esetén masszívabb blokkstruktúrát eredményez, ezért javulnak a kormányozhatósági tulajdonságok és nő a vezetési élmény. Szárazon a profilmélység csökkenésével egyenes arányosságban javul a vezethetőség mértéke 2-3%-ot.
• Fékezés: száraz fékezésnél az előbbiekhez hasonlóan elmondható, hogy a kopottság jót jelent. A Nokian esetében az új és a 2mm-es kivitel között 6.5m a fékút különbsége a használt javára. A vizes fékút hossznövekedés mértéke: 4-14%.
• Elhaladási zaj: a zaj nem kulcsfontosságú szempont a vizsgáltak közül, hiszen a különbségek nem számottevőek, az emberi fül számára alig érzékelhetők.
• Gördülési ellenállás: összességében elmondható, hogy takarékosan kopnak, a csökkenő profilmélység egyben mérsékelt gördülési ellenállást is eredményez, ami akár 6%-kal kevesebb fogyasztást szavatolhat. A gördülési ellenállás javulása 13-32%.
• Futásteljesítmény: a Michelin rendelkezik a legcsekélyebb kopási mutatóval.

Végítélet:

Az AutoBild magazin összegzésként azt tanácsolja, hogy a felhasználók az utolsó négy esetben legyenek óvatosak, mert 50%-os profilmélységnél jelentősen romlanak a menettulajdonságok. Ugyanakkor a Michelin szakértőjének optimista hozzáállása sem volt alaptalan, hiszen a Michelin CrossClimate+ 92V abroncsuk egész élettartama alatt kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt.

Mi a BHPguminál azon az állásponton vagyunk, hogy a legtöbb gyártó egybehangzó véleménye, miszerint 4mm alatt már lényegesen csökkennek a gumiabroncsok képességei és megértek a cserére, bizony megszívlelendő jó tanács, már csak a hatályban lévő rendelet miatt is:

A nemzeti fejlesztési miniszter 72/2013. (XII.2) NFM rendelete a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomba tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV.12) KÖHÉM rendelet módosításáról:

E rendelet alkalmazásában téli gumiabroncs az olyan gumiabroncs, amelynek

a; gyártása során az anyagkeveréket, a futófelület mintázatát, a szerkezetét a téli időjárási körülményekhez és útviszonyokhoz választották meg annak érdekében, hogy alacsony hőmérséklet melletti rendeltetésszerű használata során fokozott kapaszkodóképességgel rendelkezzen,

b; a gyártója téli abroncsként jelölte meg az oldalfalán a következő jelölések valamelyikével: M+S, M&S, M.S, MS, Winter, Winter Use felirat, hópihe ábra, háromágú hegycsúcs ábra, és

c; a mintázat magassága (bordázat mélysége) meghaladja a 4mm-t.

Legyen szó téli, nyári, vagy négyévszakos mintázatról, a profilmélységgel kapcsolatban köztudatban keringő hírek nem csupán mende-mondák, vagy üzleti fogások, sokkal inkább tudományos megalapozottsággal bíró tények, amelyeket a kivételes teszteredmények ellenére is tanácsos figyelembe venni.